Ha egyszer....

Hol van még az én világom!?

Mélyen a fagy alatt.

Ott ahol élem az álmom,

s látok csodás világokat.

Otthonom a vizek világa,

s szigetek, mint tavak virága.

Ahol nem lehetsz magányos soha,

s megérkezem, mint eltévedt fiú haza.

Ha ébredtél már parton nappal,

s keltett fényben fürdő madár raj.

S hogy mosod arcod, nevet a naphal,

álmosan piszkálod tüzed, fadarabbal.

S a varázs, első kávéd illata,

ott tisztán szárnyal, mint harmónia.

Mert tudja boldog, s boldogtalan,

vándor érkezett, s a part nem lakatlan.

Lehet száraz a kenyér, s a máj krémes,

én örömmel falatozom, mosolyom széles.

Mert vár vándor hajóm, hisz útra kész,

ha egyszer itt leszel, ide mindig haza mész.

http://www.youtube.com/watch?v=9QrcBRcJO18