2010. október 4., hétfő

Csend...


Most beköszönt csend, kell, hogy ezt megéljem.
Nyitott szemmel fogok járni, s felépítem életem.
S a csend, mint leghűbb társam, jár nyomomban.
Mert ahhoz hogy építs, rombolnod kell magadban.

Nem vagyok magányos, van, ki szereti lelkem.
Nem vagyok egyedül, érzem, Angyal fogja kezem.
Nem vagyok beteg, lelkem ápolja elmém.
S nem vagyok szerelmes, pedig mennyire szeretném.

Én úgy élek, ahogy te sose fogsz, s nem is szeretnél.
Nappal észre sem veszel, s táncolok holdfénynél.
S ha úgy hozza kedvem, s csillagba szerettem,
hát dalt küldök az égnek, hogy szívetek érezzen.

Most beköszönt csend, kérlek, hagyjatok magamra.
Álmaim temetem, s könnyezem szerelmes dallamra.
S hiszem, hogy hol könnyem födet ér, ott Rózsa terem.
Hűségével szeret, mert tiszta s önzetlen a Szerelem.


http://www.youtube.com/watch?v=uelHwf8o7_U&feature=related 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése