Legjobban azt szeretem, amikor a homlokom a homlokához ér. Hasonló a profilja, mint az enyém, így maradéktalanul minden pont egymáshoz érhet.
Ilyenkor azt érzem, hogy mindenem kapcsolódott. Pedig csak a homlok, ahol a harmadik szem van...a lélek szeme...nem is kell mondanom...
És megy a duruzsolás. Gondok, boldogságok, napiminden. Esti csendben a szavaink csellengenek. Bekukucskálnak rég nem látott álmok közé, s megfogják azt, hogy ne szaladjanak már el olyan gyorsan az órákból. Éjjeli csend alaphangjai.
Megnyugvás. Feloldás. Megoldás. Szerelem. Vallomások. Tisztázások. Kicsiféltés. Gyermeknevelés.
Boldogálom.
Szeretem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése