Érzek egy illatot...ezer közül is felismerném,
akár száz év múlva is...nem, nem parfüm...olyan illat,
amilyenre mindig vágytam...
Ha behunyom a szemem, érzem, ahogy rám borul...
Ha behunyom a szemem, csak telnek a percek
és én nem tudok szabadulni tőle...
Ha behunyom a szemem, magamat látom és érzem,
amint körülölel...
Ha behunyom a szemem, a keserűség nem létezik...
csak emlékezem...
Ha majd végleg behunyom a szemem, érezni akarom...
elviszem magammal, hogy ebbe az illatba születhessek újra...
Olyan szép illat...
...érzem...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése