Vándor.....

 

Irigylem a vándort, és büszke madarát.

Egyszerű gúnyáját, s pej lovát.

Irigylem az utat, amin lassan bandukol.

Őt is asszony szülte, és meghal valahol.

Nem szomorú Ő, s nem is bánatos.

Talán csak hite más, talán csak óvatos.

Tudja honnan jött, s talán hogy hova tart.

Tudja hogy mit ért el, s talán hogy mit akart.

Igen, talán ez az életünk, múltunk s jelenünk.

Tudni azt hol kezdtük, s hol legyen a vége.

S valami szépet, s jót, betenni középre.

Vagy csak menni, s menni más vidékre.

Most azt hiszed szomorú vagyok, de tévedtél.

Nem a bánat határozza meg életünk, hanem a cél.

S ha azt hiszed ez verseny, neked kell győznöd!?

Fingod nincs az életről, s a vándor megelőzött.

http://www.youtube.com/watch?v=p4MwwP5iAq4