Kimondatlan szó vagyok, a csendben egy pillantás.
Biztonságos érintés vagyok, csak ennyi semmi más.
Megszültelek az álmok földjén, s köréd világot.
Igaz csendben mentél el, de letapostál száz virágot.
Nem könnyeztem, méltósággal engedtelek.
S te csak játszottál, az álmomban érzéseket.
Bennem csak a kétely tüske, a kimondatlan szavak.
Mi lehettem volna még, hogy igaznak maradjak?
Igen, hazudnak az álmok, de nekem csak ez maradt.
Te is jártál álmomban, aztán a valóság kiragadt.
Lehet, én csak árnyék vagyok, de örültem neked.
Örök boldogságot kívánok, s hogy mindig fogják kezed.
http://www.youtube.com/watch?v=gNgG5DtQ4yI&feature=related
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése