Anyám a boxon ....

Mindig is nagyon szerettem.

Mikor hétfőn kimentem a teraszra és rátekintettem a napbarnított, életerős szikár arcára az egy olyan pillanat volt, amit ismét elraktároztam belőle a legbensőbb emlékeim közé.

Ült ott egy pohár borral, és pötyögött a kis gépén.

A szeme sarkából érezte, hogy kijöttem és rám pillanatot,

én pedig kissé zavartan tekintettem a jól ismert rózsaszín oldalra a gépén.

Soha nem féltett semmitől, nem tiltott dolgokat, nem zárt burokba, de ha kellett ott volt és beszélgetett velem.

Mikor az Apám lelőtték már nagyon régen hirtelen nagyon

erős lett. Nem tört össze, hanem kezébe vette a dolgait,

és mivel nincs fiútestvérem rám kezdett telepíteni bizonyos feladatokat, ezek nem üzletiek, hanem inkább a környezetünkkel való viszonyunkat illető dolgok.

Tette mindezt úgy, hogy észrevétlen volt, nem éreztem sose tehernek semmit. Inspiráló módon tulajdonképpen korlátok nélkül hagyott fejlődni belül, és felnőni.

Van egy kis játékunk, tudja, tudom, mégis így megy.

Nem alszom túl sokat, és gyakran felébredek hajnal előtt. Nincsenek rémálmok, pusztán elég ennyi. Ilyenkor vagy írok, vagy elmegyek motorozni. Tudom, hogy mióta majd leszakadt a fél karom nem szereti, ha motorozom.

Sose mondta, de tudom. Ki szoktam tolni csendben a motort, és csak a sarkon indítom be. Aztán irány a határ fele, remek egyenesek jó kis lágy ívek vannak Ipolyság és Balassagyarmat irányába. Másnap mindig megkérdezi, hogy milyen volt a motorozás éjjel? Egy ideig nem tudtam, honnan tudja, hogy mikor motoroztam éjszaka, hajnalban.

Egyszer rajtakaptam, ahogy vizsgálja a gumim, és már tudom. Vannak ilyen dolgaink.

Azért, bár páratlan intelligenciával áldotta meg a sors, mondtam Neki, hogy vigyázzon itt magára és ne higgyen el senkinek semmit, amíg nem látta, és aztán is csak mértékkel.

Anyám a boxon, hm.

Fura, életerős, lassan 60, de a rosszindulatú ember sem mondhatja kinézetre 45-től többnek, még két agyvérzés után sem, annak dacára, hogy nem költ vagyonokat arra, hogy üde benyomást keltsen, és szép maradjon.

Tudja, hogy itt ismerkedtünk meg újdonsült Anyámmal, most picit idegesít, hogy lehet tudja a reg. nevem.

Féltem tőle a férfinépet, Anyám napközben csendes fajta, figyeli a dolgokat, összpontosít, és akkor szól ha nagyon muszáj, viszont megeszi a férfiakat reggelire éjjel, és nem szívesen alszik más ágyában, mondhatni ragaszkodik a saját fogkeféjéhez sokadik virágzása alkalmával is. 

Még rá sem süthetik a rossznyelvek, hogy hedonista céda, hiszen özvegy és miután elfogadta ezt az állapotot, elkezdett kedvére élni.

Találtam pár gyanús adatlapot, esélyes, hogy valamelyik az övé. Biztosan diszkrét módon levélben küldi a fotót.

Írhatnék Neki valamit mizu baby hogy megy az ismerkedés?