A minap az egyik éjszaka, álmomban a padlásodon jártam.
Sok mindent tudnék írni arról a palásról.
A felfelé vezető kikopott lépcsőkről.
A fordulóban arcod elé ugró, sűrű pókhálóról.
A padlót belepő finom porról.
A langy melegről.
A szárítókötelekről.
A gerendákról.
A múlt még élő rekvizitumairól.
Már annyian megírták, filmre vették, ezért én most átugrom az ezt követő részt.
Nem írok a hangulatról.
Nem írok az érzésről.
Nem írok a megroppanó padló keltette szívdobogásról.
Nem írok a rátalálásról.
A lényeg, hogy itt van.
A kezemben tartom.
A sorod könyvét.
Még nem nyitottam ki.
Még nem lapoztam bele.
Akarod, hogy olvassak belőle neked?
Csak neked?
Nem kell, hogy szólj, elég, ha bólintasz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése