2011. augusztus 30., kedd

Álomvaló.....


Álom.

Még nem kelt fel a Nap, még nem nyíltak ki a szemek,
még nincs hol körülnézni, mert valami azt diktálja,
maradj még...
Húz az ágy-vágy, simogat, ringat a párna, takar/tarka/takaró, virágai az éj illatait rejtegetik, bódítanak, nem és nem és nem könnyítik meg az ébredést.

Hát megadom magam neked, álom, megadom magam a szerelemnek is, fejemet az illatába hajtom, s tovább viszem,
amit Ő kezdett el, egy másik szép álom.
Vágy.
Álomvágy.
Vágyálom.


Másikenyém.
Az övé is az enyém.
Az enyém is az övé.

Nem fog az óra kitántorítani ebből, s nem jön helyébe
valóság még.
Hiszen a valóság is álomlátó, s az álomban megvalósult ez,
ami most van.

Álomvaló.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése