Mozdulatok....

hunyt pilláim mögött

hallgatom a hajnal

(ilyenkor legszomjasabb a lélek)

apró neszeit...

ki kellene nyitnom szemem

végig nézni mozdulatait (is)

- puha gyönyörét

ahogy ébredező fénye

(előbb mindig

gyengéden nyakamba harap)

bőrömmel szeretkezik...

vagy ahogy kéjesen

duzzadt ajkamba csókolja

remegő sugarait,

hogy megitassa

mosoly alatt bujkáló lázam...

de azt az ujjbegynyi fájdalmat is,

amit akkor érzek,

amikor nem érem el lelked...(...)

(tudod ...ilyenkor suttoglak

gyöngyházfényű kavicsaim közé

s bár ügyetlenül

de szívből

igazan...)