Békémet bármiben meglelem, de a legszebb előhívást mégis a csillagok tudják kihozni belőlem.
Ahogy a szemem visszatükrözi milliónyi aprócska
távolság-pontjait, úgy ragyog felém az ébredés szép reménye.
Holnap felsöpröm azt az utat lábaim nyomán, s talán a legfényesebb Sarkcsillag lesz az őrzőm, hogy ne tévesszek a tétova léptek között.
A hálám majd szomjas arcomon fog végig gördülni gyöngyszemeimet gyűjtő ládikómba, hogy a csillagok fényét tükrözve szórja szét aprócska szobám végtelennek álmodott
dísz-harmóniájában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése