Vakon Így is látlak.
Középső szememnek ismerős vagy.
Ha belépsz a kapumon, azon a nagy és kovácsolt vas robosztus bejáraton, láthatóvá válok a szemedben.
Csak találd meg azt a kilincset, drágám,
mert nagyon nem jó helyen tapogatózol jelenleg.
Nem segíthetek.
Mit látsz?
Mit tudsz, ha még azt is magadénak hiszed, amit én tudok?
Mindent tudsz, amit én tudok?
Dehogy.
De neked adom ezt a vakságomat, mert nem is hiszed,
mennyire más ezzel élni.
Már hittelek kristálynak, de most aztán tényleg legyél is az.
Bár könnyen törsz, de holnap veszek helyetted egy másikat.
Ilyen egyszerű vagy, drágám.
Csak úgy hordtalak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése