Ott volt a szemed sarkában egy üres zug.
Megtöltöttem a vággyal.
Neked adtam a reménykedés furcsa kis háromszögét,
ott lapult a sarokban.
Te is ott voltál.
Talán a szemeid tükröt láttak az enyémben.
Olyan vagy, mint én.
Olyan vagyok, mint Te.
Cseppnyi Örömöm/d az Öröklétben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése