Mikor az erőfeszítéstől, hogy elérd a célod, amit kitűztél, megfeszülsz, mint a sodrony.
Minden idegszálad, receptorod a célt szolgálja.
Megteszed, amit senki nem hisz.
Mikor legfőbb cél a hatékonyság, hogy közelebb
és közelebb juss.
Felhasználsz minden korty energiát.
És küzdesz.
Nem sajnálod magad, mert a cél olyan, ami megér mindent talán.
Mert nem más a jutalom, a jövő.
A szíved-lelked közös reaktorkén pulzál benned, hihetetlen erőket mozgatsz meg.
És a cél semmivé foszlik.
Iszonyú az üresség.
De megállsz.
Üresség.
És kezem kinyújtom, markolat simul belé.
Halvány mosoly.
Új tánc kezdődik.
A gyakorlásba, az acélba kapaszkodsz a semmi fölött.
Még visz a lendület.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése