Nagyi 83...

A nagyi örült nekem tegnap.
Kétpercenként kínálgatott:
- Egyél resztelt májat krumplival.
- Köszönöm, nem kérek.
- Egyél resztelt májat krumplival és ubi salival!
- Köszönöm, nem kérek, nagyikám!
- Egyél szőlőt!
- Köszi, nem vagyok éhes!
- Egyél resztelt májat szőlővel! Egyél krumplit szőlővel! Egyél ubi salit és szőlőt!
Mondtam, huuu... még jó, hogy csak négyfélével kínált... végül is, ettem szőlőt, hogy ne sértsem meg.
De ez nem jött össze, mert megsértődött.
Később találtam nála ilyen lábfrissítő szprét.
Gyorsan befújtam vele izzadt alsó végtagom alját, majd a nagyinak eszébe jutott, hogy begörcsölt a lábujjai alatt, fújjak csak neki is rá...
Mondom kész... ez nem gyógyír, csak szagtalanító.
De nem baj, máris kiállt a görcse... huuu... ő már majdnem 83 neki már jó...
Aztán megmutatta a számítós gépét, ami mellett elaludt, és reggel már így talált rá... (ez hetekkel ezelőtt történt).
Furcsa hangokat adott, és egy állandóan visszatérő rendszerüzenetnél többet nem tudott kipréselni magából, bárhogy is követtem a kiírt utasításokat.
Mondom, én ehhez kevés vagyok.
Mint megtudtam, nagyikám fittyet hány a gép szakszerű kikapcsolására, mikor befejezte a mindenféle műveleteket rajta, egyszerűen kinyomja a monitor és a gépház kapcsolóit, majd befejezettnek nyilvánítja a folyamatot, így tanulták a tanfolyamon. (szerintem pár lépést átszundikált a tanfolyamon) Eddig nem is volt vele semmi gondja... de most, semmi... nyomkodta ő az utasításnak megfelelően a fel-le nyilakat, de semmi... még szakszerűtlenül a monitoron is jól átkalibrált valamit...
Oh, nagyi!
Hát ezért nem vagy fenn az msn-en, és még Kacor Feri sincs már... most mi lesz??
Megmutatta a frissen szerzett kék és zöld foltjait is a karján. Mint kiderült, azokat nem egy jóképű nyugdíjas iszapbirkózó versenyen szerezte, pusztán csak segíteni akartak neki leszállni a turistabuszról... így közrefogták...
- Jöjjön, Ilonka!
Hiába óbégatott a nagyi, hogy ezt a műveletet egyedül is el tudja intézni. Most a jó szándékú segedelem ott vilingel a karjain, mint nonfiguratív tetkók tömkelege...(még párszor megfogdosták volna, simán kijött volna belőle, hogy ÜSS).
Végül borral kínálgatott.
Egy ilyen öt liternyivel, hogy vigyem haza.
Ezen kissé elméláztam. Az eredeti mesében ugye van a Piroska, aki a nagyinak visz bort és kalácsot...
Az én mesémben a nagyi adna bort és resztelt májat szőlővel... (farkas bezzeg ebben a variációban nincs, meg vadász sem... hogy változik az idő...)
Azért szeretnék én is ilyen friss és üde lenni majd 83 évesen.

Meg szerintem sokunk.