DEMA...: Félted a bőröd egészségét...?

Egyetemi kutatások igazolják, hogy a kozmetikai ipar vegyszeri a bőrödön át gyorsabban jutnak be a vérkeringésbe, mintha megennéd őket!

Az egyes adalékok legalább kétharmada, néhány illatanyag közel 100%-a képes felszívódni, az arcodon például hatszor gyorsabban, mint máshol.
A mesterséges vegyszerek nem képesek lebomlani, így a szervezetedben sem. Sejtjeidben felhalmozódva, belülről folytatják a megkezdett pusztítást

A 13+1 legveszélyesebb

szintetikus összetevő listája

bb hasznos infó itt:
www.mannaszappan.hu
Mindennapi kozmetikumaink
legveszélyesebb szintetikus
összetevője – gyűjtemény

Az alábbiakban a kozmetikumokban leggyakrabban előforduló gyilkos
vegyszerek listáját olvashatod. Mindegyik összetevőről lesz még szó
bővebben, most csak egy pár szóban ismertetjük a fontos tudnivalókat róluk.
Úgy szerkesztettük, hogy ha szeretnéd, egy kis füzetet csinálhass belőle:
ki is nyomtathatod, és vásárláskor is magaddal viheted, hogy magabiztosan válogathass a kozmetikumok között. A könnyebb azonosítás miatt most betűrendbe szedve és csoportosítva találod az összetevőket, azon a néven, ahogyan majd a termékek csomagolásán is szerepel. Helyhiány miatt nem soroltuk fel az összeset, pl. az ásványi olajak közül is csak a legismertebbeket jelenítettük meg, de hamarosan részletesen megkapod a cikksorozatban, ahol könnyen megkeresheted azokat, amik innen kimaradtak.

Vajon Te mennyi vegyszert kensz
magadra jóhiszeműen, a napi rutinnal?
Kezdd a fürdőszobádban a tisztogatást,
ellenőrizd a kozmetikumaid összetevőit!

Írta és gyűjtötte: Varga-Darabos Andrea - Mannaszappan
Még több hasznos infó itt: www.mannaszappan.hu
Alumíniumsók (Aluminum chloride, Aluminum zirconium
tricholorohydrex glycine, Aluminum chlorohydrate) az izzadásgátló szerekben

Az alumínium-ionok bekerülnek a sejtekbe, ahol megduzzadnak és eltömítik azokat, ha a verejték ki akarna jutni a bőr felszínére, meggátolva ezzel az izzadást.
Az izzadásgátlók hatására bent szorult méreganyagok – mivel ki nem jutnak – a szervezetben tovább keringenek és felhalmozódnak.

Antibakteriális tisztítószerek

(Triclosan, Benzethonium chloride)

A bőr természetes védőköpenyét megbontva allergiát okozhatnak, beavatkozhatnak a hormonrendszer helyes működésébe. A triklozánt az Európai Unió a környezetszennyező anyagok kategóriájába sorolja. Biológiailag nehezen bomlik le, mérgező az élővizek és a halak számára.

Ásványi olajak

(Mineral oil, Paraffinum liquidum , Paraffin oil, Petrolatum)

Ezeket az összetevőket nyersolajból finomítják, ez talán önmagáért beszél. Nem engedik lélegezni a bőrt, így az könnyebben kiszárad és ’problémás’ lesz. Szintén gyakori összetevő; használják, mert olcsó és látszólag hatékony.

BHA (Triclosan, Benzethonium chloride) és BHT (Butylated Hydroxytoluene)
Antioxidánsként teszik a termékekbe. Annak ellenére, hogy igen káros az immunrendszerre, a légző-, és idegrendszerre, rengeteg termékben megtalálható a fogkrémektől kezdve a baba naptejekig, sőt még egyes élelmiszerekben is találkozhatsz vele.

Cocamidopropyl Betaine

Ez az összetevő lehet növényi alapú (ez a drágább, ezért ritkább fajta), és lehet szintetikus is. Sajnos ez a termékek címkéjéről nem derül ki, ami azért is rossz, mert szintetikus fajtája gyakran nitrózaminokkal szennyezett. (Lsd. Dea/Tea)
Allergén anyag.

DEA/TEA (Diethanolamine/Triethanolamine)
Az adott termék pH-értékének beállítására hívatottak, illetve a krémek,
testápolók „gazdag” textúráját adják a samponokban és az egyéb olyan habzó termékekben, mint pl. a habfürdők, tusfürdők, arclemosók; egyébként pedig habzó anyagként vannak jelen. Ha a tartósítószerként gyakran használt nitritekkel elegyednek, nitrózaminok keletkeznek, amelyek már kis koncentrációban is potenciális rákkeltők.

Dimethicone

(szilikon alapú bőr-, hajápolószerekben)

Szilikonból kivont bőrlágyító adalékként használatos. Elterül a bőr felszínén, nem engedi lélegezni. Egyáltalán nem bomlik le, tehát a környezetet is szennyezi.

Még több hasznos infó itt: www.mannaszappan.hu
Formaldehidet felszabadító anyagok

(DMDM hydantoin, Diazilidinyl urea, Imidazalidol urea, Sodium
hydroxymethyglycinate, Quaternium-15, 2-Bromo-2-nitropropane-1,3-diol)

Legtöbbjüket tartósítószerként használják a parabének helyett; víz jelenlétében formaldehidet (2004-től hivatalosan is rákkeltő anyag)szabadítanak fel. Bármelyik összetevő, amelyben „urea” található, óvatosságra int, mert ez az anyag bármelyik
összetevő számára, legyen az hasznos vagy káros, átjárhatóvá teszi a bőrt.

Parabének

(methylparaben, ethylparaben, propylparaben, butylparaben, isobutylparaben…)

Igen gyakori összetevője a kozmetikumoknak, tartósítószerként alkalmazzák ezeket.
Megtalálható szinte minden termékben a babasampontól kezdve a fogkrémekig.
A parabének befolyásolják a hormonrendszert, és a rákos megbetegedésekkel – elsősorban a mellrákkal – is összefüggésbe hozták őket.

PEG (Polyethyelene glycol)-származékok (bármelyik összetevő,
ami ezzel a három betűvel kezdődik, pl. PEG-32)

Potenciális rákkeltő összetevő, amely befolyásolja a bőr természetes védekező képességét, öregíti a bőrt. Emulgeáló szerekként használatosak (egymással egyébként nem elegyedő anyagok eloszlatására). A bőrirritációk gyakori felelőse.
Könnyen átjárhatóvá teszi a bőrt, ezáltal a veszélyes anyagok is könnyebben bejutnak a szervezetbe.

Propylene glycol

Olcsó tisztító és nedvesítő töltelékanyag, ami azért kerül a krémekbe,
tusfürdőkbe, hogy selymesnek és hidratáltnak érezd a bőröd – ideig-óráig. Nem bizonyult rákkeltőnek és sokan veszélyesnek sem tartják, de mivel majdnem minden kozmetikai termékben megtalálható, ezért került fel erre a listára:
ez a sok kis mennyiség összeadódik, nem beszélve a folyamatos használatról.
Könnyen behatol a bőrbe, gyengíti a sejtek szerkezetét, így gátolva annak helyes működését, aminek eredménye lehet a száraz bőr is.

Sodium Lauryl/Laureth Sulfate

(majdnem minden, amiben megtalálható a „lauryl” vagy „laureth” szó)

Ezt az olcsó, durva „mosószert” igen gyakran használják a tusfürdőkben,
samponokban, folyékony szappanokban, arclemosókban, habfürdőkben, mert ettől habzanak olyan jól; ezek felületaktív mosó- és tisztítószerek. Az arra érzékenyeknél irritálja a bőrt és az ekcéma egyik gyakori kiváltó oka.

Még több hasznos infó itt: www.mannaszappan.hu
szintetikus színezékek (pl. E102 tartrazin vagy C.I. 19140)
Az egyik leginkább allergén adalékanyagok, melyek allergiát, asztmát,
csalánkiütést okozhatnak. Kőolaj vagy kőszén alapúak és széles körben
alkalmazzák a kozmetikumokban, élelmiszerekben.

Szintetikus illatanyagok (fragrance, parfum)
A legtöbb közülük ásványi olaj alapú és ftalát tartalmú. Ez utóbbi csoport
megzavarja a normális hormonműködést, rákkeltő és romboló hatású a szervekre.
Sokat már betiltottak közülük, de mivel pl. a parfümök összetevői általában titkosak, nem mondható meg, melyikben nincs. Jellemzően fejfájást, szédülést, köhögési rohamokat, és a bőr irritáció legkülönbözőbb változatait, kiütéseket, túlzott pigmentációt, viszketést produkálnak.

Mennyit is „vesz fel” a bőrünk a rákent
anyagokból, mennyi szívódik fel
rajta keresztül?

A Pittsburghi Egyetemen végeztek erre vonatkozó vizsgálatokat. Azt találták, hogy az ivóvízben lévő szennyező anyagok átlagosan 64%-a szívódott fel a bőrön keresztül. Megállapították, hogy az arc bőre 2-6-szor áteresztőbb, mint a test többi bőrfelülete, de még ennél jobban is felszívódnak az anyagok a hónalj és a genitáliák területén. Utóbbiaknál 100%-os felszívódást tapasztaltak. Az, hogy milyen mértékben jut be valami a szervezetbe, függ attól, hogy milyen összetevőről van szó. Például a koffein felszívódása 48%-os, míg egy növényvédő szeré 10%.
Az illatanyagok 100%-a kerül a bőrön át a szervezetbe – ez a tény az aromaterápia esetében például igen hasznos!

Levonva a következtetéseket, könnyen belátható, hogy amit felviszünk a bőrünkre, az a szervezetünkben landol. Természetes készítményeket vásárolva rengeteg szintetikus színezéktől, illatanyagtól, tartósítószertől kíméled meg a tested - hogy csak egy párat említsek.