2014. január 18., szombat

FENSÉGES BUKTA GÖMBÖK....




Hozzávalók:

- kb. 2,5 dl langyos tej
- 3 dkg friss élesztő
- 5 dkg porcukor
- 25 dkg finomliszt
- 25 dkg rétesliszt
- 1 csipet só
- 2 db tojás
- 10 dkg puha vaj (vagy margarin)

+ házi szilvalekvár vagy házi sárgabaracklekvár 

A hempergetéshez:

- 10 dkg olvasztott vaj
- kb. 15 dkg darált dió



A tésztát lehet a kenyérsütőgépben is dagasztani, majd dagasztás után kikapcsolt gépben duplájára keleszteni.

Kézi dagasztásnál:

1. A tejben felfuttatom az élesztőt pici cukorral. A liszteket átszitálom és a többi cukorral, sóval összekeverem, ráöntöm a tojásokat, majd a puha vajjal és az élesztős tejjel összegyúrom és alaposan kidolgozom. (A tészta jó lágy maradjon - nagyon lágy, de ne ragacsos. Bár ha picit ragad, az nem baj, legfeljebb nyújtáskor jobban alá kell lisztezni, hogy ne ragadjon le a nyújtótáblára.)
Duplájára kelesztem.
2. Lisztezett felületen téglalap alakúra nyújtom,  7x7 cm-es négyzetekre vágom  (30 db legyen belőle), melynek közepére halmozom a házi lekvárt, feltekerem, két szélét behajtom, lenyomkodom, hogy ne folyjon ki belőle a lekvár sütés közben (gömböket formálok).
3. Az olvasztott vajat egy 25x35 cm-es tepsibe öntöm, a buktákat alaposan megforgatom a vajban, és meghempergetem a darált dióban, majd szorosan egymás mellé sorakoztatom.
4. A tepsiben még kb. 15 percig kelesztem, majd előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőben 20 percig sütöm. (A sütési idő sütőfüggő, a 20 percet magamnak írom le - sima sütőben kb. 25-35 percig sülnek a bukták.)

Körülbelül a sütési idő felénél - amikor a bukta teteje már szép aranybarna - letakarom a tepsit alufóliával, hogy a teteje ne égjen meg, de belül még süljön tovább.

5. Porcukorral meghintve fogyasztható.



Sütés előtt              ...és után




2014. január 11., szombat




Büszke vagyok arra, hogy somogyi vagyok. 
Nálunk a zöldborsó az cukorborsó, és a sárgabab az spárga. Töszmörögni, szöszmötölni szoktam, amikor készülök valahova és ezzel a szóval kifejezem, hogy nem sietem el a dolgokat. Nálunk minden szörp málna. 
Ha azt mondom, faragó, mindenki tudja, hogy valójában a hegyezőről beszélek... nálunk a befőttesüveg dunsztosüveg. 
Mi tányérAt kérünk, nem tányért. 
Ha elmegyek vásáni, általában megérem hazavinni. 
Ha azt mondom, hogy tixó, mindenki tudja, hogy a celluxra gondolok. 
Ha valami akadál, odébb teszem. 
Amikor azt kérdezem, hogy "mire értél haza?", akkor tulajdonképpen arra vagyok kíváncsi, hogy hány órára. 
A kapucni nálunk kucsma, a hömbölödni szót pedig a legurul-ra mondjuk. 
Mi a hegyre megyünk ivás és bulizás képpen devendérozni nem pedig a szőlőbe. 
Mi fönek megyünk, meg lenek és sokszor futkozunk is e két irány között. 
Igen és a hidegtől kiborsózik és nem lúdbőrös lesz. 
A dzsindzsás szó teljesen elfogadott magyar szó, amiről tudjuk, hogy a gazos susnyást jelenti. 
Nálunk hóharmat csípi meg a sütőtököt és nem a dér! ”
Ne csikálj!”- ez a ne csiklandozz. 
Ja, és a legjobb falat nem a kenyérvége, hanem a gyürke vagy csücske! 

ÉS ÍGY ESIK JÓL, a rossebb vigye e! 

Tájékoztatásol: Somogyország megyeszékhelye KapoZSvár