2012. május 31., csütörtök



Minap dolgoztam fent Bp .déli pu-ról indultam este a 21,01 kor személyvonattal Pusztaszabolcsra.
A vonat előkészítése közben oda jön hozzám egy fiatalember és hát a következőket mondja...
- Jó estét kívánok ne haragudjon, hogy leszólítom, de szeretném megkérdezni hogy el tudok még jutni a mai nap folyamán Dombóvárra, mert itt laktam Pesten csak édesanyám kidobott családi problémák miatt és édesapámhoz szeretnék valahogy eljutni. Lassan két napja itt csövezek Pesten.
Töbször is oda mentem a kollegáihoz,de egyikőjük sem vitt el.
Itt aludtam a metró aljában éjszaka...és hát szó ami szó nem ettem semmit két napja.

Ezt a történetet végig hallgatván elmondtam neki, ha gondolja én elviszem haza de csak úgy hogy most este eljön velem Sárbogárdig elintézem, hogy a szerelvényben aludhasson és reggel velem jön tovább Dombóvárra.
Azt mondta hogy nagyon megköszöni hogy segítek rajta. Adtam neki egy 500-ast hogy a még nem indul a vonat, addig vegyen magának valami pogácsát...
át le értünk Sárbogárdra elintéztem hogy a vonaton aludhasson. Majd másnap reggel 4-35kor indulunk.
Szintén készitem elö a vonatot egyszer csak jön oda hozzám a fiatal ember és hát közli velem, hogy ő bizony próba vásárló. Kicsit meglepődve csak annyit tudtam neki mondani, hogy én nem csak jegyvizsgáló vagyok hanem ember is...
És ha valaki oda jön hozzám azt mondván, hogy kidobta az édesanyja az apjához szeretne eljutni Dombóvárra két napja nem viszi el senki, mert nincs semmilyen személyes irata nála ráadásul két napja nem evett...

Én elviszem!!

Lehet hogy sokan most azt mondják a kollegák közül, hogy ez nem normális, hogy ilyet le ír közösségi oldalon... de én úgy érzem EMBER maradok ezek után is......

/egy vasútas bejegyzéséből/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése