Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a
beteg, ha megérti betegsége okát
Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai
klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket
a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult.
1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor
tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után
felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a
felfedezése, miszerint heredaganata van.
Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett
volna saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek
sikertelensége szembetűnő volt. Bár úgy tűnik ijesztő, de az alábbi módszer
segítette az orvost legyőzni a rákot.
Mivel soha nem volt semmilyen súlyosabb betegsége, arra
gondolt, fia tragédiájával lehet összefüggésben a betegsége.
A fia halála és saját rákos megbetegedése arra ösztönözte
dr. Hamert, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Azt vette észre,
hogy mindegyik betege, a daganatos elváltozás megjelenése előtt, valamilyen
súlyos traumán esett át. Egyértelmű volt az elme és a betegség kapcsolata. Már
sok tanulmány foglalkozott addig azzal, hogy egyes betegségek súlyos stressz
hatására könnyebben kialakulnak.
Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, éppen ezért
úgy döntött, hogy megvizsgálja betegei tomográfiáit összehasonlítva a betegség
kórelőzményével.
Felfedezte, hogy minden betegség, nemcsak a rák az agy egy
bizonyos területének felügyelete alatt áll és összefüggésbe hozható valamilyen
előzetes pszichikai traumával.
Pontosabban, egy bizonyos koncentrikus vibrációt fedezett
fel az agy adott területein, melyek azonos daganatos elváltozásoknál
tökéletesen azonos helyen jönnek létre.
Más szóval, minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott
területe az agyban, mely nem működött többé jól.
Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után
sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a hatalmas
gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne menjenek csődbe).
1997-ben letartóztatták illegális konzultáció miatt, mert
nem volt praktizálási joga, azonban a bíró azt vette észre, hogy dr. Hamer 6500
végstádiumú betege közül 6000 még mindig életben van, amely arány pont az
ellentettje a hagyományos kezelés esetén.
Az új medicina a rák vas szabályából indul ki
Vas szabály: mindegyik rák, illetve súlyos betegség egy
bizonyos konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethető vissza (DHS – Dirk
Hamer szindróma, fia után elnevezve), mely először az egyént mentálisan
betegíti meg, mikor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi manifesztációi
lesznek.
Ehhez a szabályhoz tartozik még két alapvető következtetés:
- az érzelmi sokk
különböző típusai az agy különböző területein okoznak elváltozásokat. Az a
zóna, melyben megjelennek ezek a körkörös elváltozások meghatározzák a szervet,
melyet érinteni fog.
- minél hosszabb
ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén.
Ezeket a következtetéseket dr. Hamer állat, majd
emberkísérletekkel bizonyította. Az állatok esetében is kialakul valamilyen
betegség a súlyos érzelmi sokk hatására.
A betegségek eredete az agyban található
Dr. Hamer megállapította, hogy „minden betegséget egy
érzelmi sokk okoz (DHS), mely az egyént felkészületlenül éri”.
Pszichológiailag: a DHS egy személyes esemény, saját
élettapasztalataink által meghatározva és befolyásolva, kiszolgáltatottságunk,
személyes felfogásunk, értékeink és személyes meggyőződésünk által. Mindezek
mellett a DHS nem csak egy érzelmi konfliktus, hanem biológiai is, melyet
személyes fejlődésünk tükrében kell vizsgálni.
Az állatok esetében biológiai sokkot okoz a fészek vagy
terület hirtelen elvesztése, fiókák, kölykök elvesztése, nem várt fenyegetés,
éhezés vagy halálos fenyegetés.
Egy férfi esetében konfliktuális sokkot jelent a „terület
elvesztése”, mely az otthon vagy munkahely elvesztése által nyilvánul meg. A
nők esetében aggodalom valamely családtag iránt, előre nem látott válás, sürgős
kórházi ellátás válthat ki ilyen eseményt. Gyerekeknél a szülő, az anya
visszatérése a munkába illetve egy válás súlyos érzelmi sokkot okozhat.
Több ezer tomográfia vizsgálatával dr. Hamer rájött, hogy
egy DHS az agy egy specifikus, jól meghatározott területét érinti, mely
körkörös elváltozásként jelenik meg a felvételen (1989-ben a Siemens igazolta,
hogy nem technikai hiba okozza a köröket).
A történés után az agysejtek továbbítják a sokk impulzusait
a megfelelő szerv fele, ami jellegzetes elváltozással reagál erre. Ennek az az
oka, hogy agyunk úgy fejlődött, hogy azonnal reagálni tudjon a hirtelen fellépő
konfliktusokra és veszélyekre.
Míg a kisagyunk és a mandulamag területe az alapvető
dolgokra van programozva, mint légzés, táplálkozás és fajfenntartás, addig a
nagyagy bonyolultabb funkciók ellátására képes, mint területi, szétválasztási,
identitásbeli konfliktusok illetve önértékelés, önbizalom és önbecsülés.
Dr. Hamer kutatásai szoros összefüggésben állnak az
egyedfejlődéssel vagy embriológiával, mert attól függetlenül, hogy egy szerv
miként válaszol a konfliktusra (daganatképződéssel, szöveti elváltozással vagy
funkció zavarral), mindezt a csíraréteg, melyből a szerv és agyszövet alakul
ki, határozza meg.
A GNM (Ortogenetikai tumor rendszer) azt mutatja, hogy az
endodermális ősagy vagy a mesodermális ősagy által szabályozott szervekben,
mint tüdő, máj, vastagbél, prosztata, méh, bőr és függelékei, mellhártya,
hashártya, szívburok, emlőmirigyek azonnal sejtburjánzás alakul ki, mihelyt a
megfelelő konfliktus létrejön az agy adott területén. Ezen szervek daganatai a
konfliktus aktív fázisa alatt is proliferálnak, vagyis burjánzanak (DHS miatt).
Példák:
Tüdőrák
A tüdőrák kialakulásához egy „halálfélelem” típusú
konfliktust kötnek, mivel a halál pánik megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben
a tüdőszövet alveoláris sejtjei elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást
hoznak létre.
A hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok
nélkül történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés
esélye.
Dr. Hamer vizsgálatai alapján minden egyes betegnél
megfigyelhető volt az agy adott területén a körkörös elváltozás. Minden
betegnél a kórelőzményben szerepelt halálfélelem, melyet a daganat biztos
diagnózisa váltott ki, a daganatot pedig egy a halálos ítélettől való félelem
okozta.
Mellrák
A mellrákot az anya-gyermek típusú illetve a
partner-konfliktussal hozták összefüggésbe. Ez a fajta összetűzés mindig az agy
tejtermeléséért felelős részén okoz elváltozást. Az anya-gyerek konfliktus
létrejön, ha az anya túl sokat aggodalmaskodik gyereke iránt, vagy azt súlyos
betegség miatt kórházba szállítják. Ezen idő alatt a tejtermelő sejtek kezdenek
el burjánzani tumort hozva létre. Ennek oka, hogy nagy mennyiségű tejet tudjon
az anya termelni, amivel segítheti gyereke gyógyulását.
Mi történik az új agy által vezérelt szervekkel?
Míg az ősagy a sokk aktív fázisa alatt okoz daganatos
elváltozást, addig az új agykéreg ellenkezőleg. Ezen területben létrejött
elváltozások degenerációval járnak a megfelelő szervek szintjén (petefészek,
herék, csontok, nyirokcsomók, a bőr, méhnyak-nyálkahártya, hörgők, koszorúér).
A petefészkek vagy herék nekrózisa, osteoporosis, csontrák,
gyomorfekély csak akkor alakul ki, ha egy személy érzelmi stressz helyzetben
található, ami a sokk-konfliktus helyzethez hasonló.
Vegyük a mell tejcsatornáit példának. Ezek sokkal később
fejlődnek ki, mint maga a mellszövet, mert az agy egy magasabb szintje
irányítja fejlődését. Az a konfliktus, ami e szerv elváltozását okozza nem más,
mint egy elválasztásos konfliktus, mikor a gyereket vagy a párját elválasztják
az illető nőtől. Az állatvilágban akkor alakul ki ilyen betegség, mikor az anya
kölyke elveszik vagy megölik. Természetes reflexként a tejcsatornák
kifekélyesednek. Ennek oka, hogy nőjön a tejcsatornák átmérője, ami könnyebbé
teszi azok ürülését.
Megbetegedés fázisa (konfliktus) és gyógyulás fázisa
(posztkonfliktus)
Ahogy minden konfliktusra van megoldás úgy a betegségekre is
van – állítja dr. Hamer.
Az első fázisban, az aktív konfliktus ideje alatt, az egész
szervezet azzal van elfoglalva, hogy szembenézzen az adott helyzettel. Ez
fizikai szinten a sejtek elváltozásával, az autonóm vegetatív idegrendszer
túlzott ingerlésével jár.
Átlépve a stressz-fázisba az elme teljesen el van foglalva a
konfliktus tartalmával. Az alvászavar, étvágy hiánya jellegzetes tünetek
lehetnek.
Az aktív fázist hideg fázisnak is hívják, mert a stressz
ideje alatt az erek összehúzódnak és hideg végtagok, hideg verejtékezés
figyelhető meg. Az egész jelenség intenzitása a sokk intenzitásától függ. Ha
egy egyén túl hosszú ideig van ebben az állapotban, halálos következményekkel
járhat.
Dr. Hamer bebizonyította, hogy a szervezet magába a rákba
nem képes belehalni. A szervezet elpusztulhat a tumor által okozott
szövődményekbe, egy életfontosságú szerv leállása miatt, de magába a rákos
sejtekbe nem.
Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt, akkor azt
általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés, alvászavar, mentális és
szellemi kimerülés okozza.
A legtöbb alkalommal a legnagyobb problémát a negatív
diagnózis vagy prognózis érzelmi pusztító hatása jelenti („még hat hónapja van
hátra”). A beteget és hozzátartozóit a kétségbeesésbe kergetik az ehhez hasonló
kijelentésekkel, melynek egyenes következménye lesz a beteg általános
állapotának romlása, amire a hagyományos kezelés nem hat, csak súlyosbítja azt,
majd bekövetkezik a halál.
Amennyiben a beteg nem kapott semmilyen kezelést
(kemoterápia vagy sugárterápia), akkor a GNM-nek a sikeressége eléri a
95-98%-ot, ami egyszerűen lenyűgöző. Mindezen statisztikai eredményeket
hivatalos szervek közöltek dr. Hamer adatai alapján.
Dr. Ulrich Abel epidemiológus és biostatisztikus véleménye
szerint elkeserítő az eredménytelensége a kemoterápiáknak. Semmilyen
statisztikai bizonyíték nincs arra, hogy a végstádiumú betegek esetében, kiket
már műteni sem lehet, bármennyivel meghosszabbítaná azok életét. A
rosszindulatú daganatos elváltozások kemoterápiája, mikor már műtét nem
lehetséges, ami a daganatok 80%-át teszi ki, tudományos kátyú.
A test önmagát gyógyítja
A konfliktus rendezése a biológiai program második fázisát
jelenti. A javító mechanizmusokat a vegetatív idegrendszer segíti. A lábadozás
fázisában visszajön az étvágy, azonban valószínű a gyengeség oly mértékű
jelenléte, hogy a betege alig képes lábra állni. A pihenés és a megfelelő
tápanyag bevitel elengedhetetlen a felépüléshez. A második fázist meleg
fázisnak is nevezik, az erek kitágulnak és a végtagok újra melegek lesznek.
A konfliktus egyidejű rendezésével a szervekben változás
figyelhető meg, leáll a sejtburjánzás és a sejtelhalás illetve elkezdődnek a
specifikus javítási folyamatok.
A gyógyulás egyéb tünetei lehetnek:
túlérzékenység,
viszketés, görcsök és gyulladás.
Betegségek, melyek a gyógyulási fázisban
jelenhetnek meg: különböző bőrproblémák, aranyér, gégegyulladás,
hörgőgyulladás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés, a vese és a húgyhólyag
rendellenességei, bizonyos májbetegségek és fertőzések.
A GNM szerint is kétféle daganatot különítenek el, azonban
nem az alapján, hogy az rossz- vagy jóindulatú. Vannak tumorok, melyek a
konfliktus aktív fázisában (tüdő, vastagbél, máj, méh, prosztata daganatok,
stb.) mások a gyógyulási fázisban jelennek meg.
A gyógyulás alapelvei:
Először is a beteg a maga ura. Ura betegségének, nem kell
bízzon semmilyen más gyógymódba, csak a saját szervezetében.
A betegnek dolgoznia kell, hogy megértse betegségének okát.
A beteg együtt kell működjön az orvossal, hogy
kidolgozhassanak egy olyan programot, ami által a konfliktus megoldódik
mentálisan és gyakorlati szinten is.
Megjegyzés:
Dr. Hamer bármely érzelmi konfliktus empirikus megoldására
teszi a hangsúlyt, azonban hatásos lehet még a pszichoterápia, hipno – illetve
regressziós terápia.
A ráktól vagy haláltól való félelem más konfliktusokat
szülhet, a meglévők mellé. Fontos, hogy a beteg teljesen elutasítsa az ehhez
hasonló gondolatokat a gyógyulás érdekében.
Egy egészséges ember, aki jól táplált, rendszeresen pihen és
mozog, sokkal könnyebben tud szembe nézni az ehhez hasonló konfliktusokkal,
illetve kevesebb éri őt.
Az anyagi biztonságban levő embereknek sokkal kisebb az
esélye, hogy megbetegedjenek, ellentétben a rossz anyagi körülmények közt
élőkkel.
A terhes nők daganatos elváltozásai nyomtalanul gyógyulnak a
terhesség harmadik hónapjától kezdődően, mivel a terhesség prioritást élvez,
állítja dr. Hamer.
